Beharangozó

Vágó István a Népszabadságnak adott interjújában hangot adott az intelligens tervezettség felfogásáról szóló véleményének. A tervezettség álláspontját támogató Értelmes Tervezettség Mozgalom (Értem) egyesülete nem értett egyet a népszerű médiaszemélyiség egyes kijelentéseivel, és vitára invitálta. Vágó István a Szkeptikus Társaságot kérte fel, hogy képviselje az ő álláspontját. A párbeszéd fő szabályait a felek rögzítették, Kiss Ulrich jezsuita szerzetesatya pedig elvállalta a vita aktív moderátorának szerepét.

Intelligens Tervezettség

Az intelligens tervezettség álláspontja szerint az univerzumban megfigyelhető fizikai és biológiai rendszerek egy intelligens lény céltudatos tervező tevékenysége nyomán jöttek létre, nem pedig véletlenül, irányítatlan természeti folyamatok révén. A logika és a valószínűség-számítás alapján a tervezettség jelei beazonosíthatóak egyes természeti rendszerek, például a komplex sejtalkotók, vagy a magas információtartalmú DNS-molekula esetén.

Evolúció

Az evolúció során a mai változatos élővilág több milliárd év alatt alakult ki egy vagy néhány egyszerű, kezdetleges formából. Ezt számos különböző tudományterület egymástól független megfigyelései igazolják. Az evolúció lényege az örökítőanyag többféle okból történő megváltozása és az örökletes változatok közti természetes kiválasztódás.

Evolúció vs ID

Az ÉRTEM azaz az Értelmes Tervezettség Mozgalom és a Szkeptikus Társaság vitája

2011.02.13. 09:35 | Sceptical |

A Szkeptikus Társaság 5. válasza

Ésszerű válaszlehetőség-e az intelligens tervezettség az élővilág eredetére?

Ígéretünknek megfelelően most visszatérünk a „száraz” tudományhoz. De mielőtt ezt megtennénk, szeretnék három mondatban reflektálni az ID utolsó válaszára a teljesség igénye nélkül. Nagyon tetszik, hogy az intelligens tervező esetleg esztétikai okokból tervezte oda a hím emlősök amúgy „haszontalan” mellbimbóját. Ezek szerint létezik egy abszolút, egy felsőbb esztétika? Vajon tervezési hiba, hogy az emberek bizony sokszor nagyon eltérnek ettől? Ami az óriáskígyók szerelmi karmait illeti, a gond az, hogy a medenceöv maradványok a nőstényben épp úgy jelen vannak, mint a hímben, és az ID-s ábrával ellentétben inkább így néznek ki:

Tetszik a cáfolhatóság teljes és szándékos félreértelmezése is, ugyanis az nem tapasztalati, hanem elvi alapokon értelmezendő. Elvileg nem cáfolható tudományosan egy intelligens tervező léte, amiképp istené sem. Vagyis feltételezése nem tudományos. Akár az evolúció is lehetett a munkamódszere.

És most következzék a tudomány:

Lezárhatjuk a fajok kérdését, megismertük az ID fajfogalmát, majdnem azonos a biológia fajfogalmával: "A szaporodási közösség, a DNS nagyfokú hasonlósága és az alaktani jellemzők alapján általában könnyen eldönthető egy egyed faji hovatartozása. (Ennek révén lehetséges a Földön élő fajok meghatározása, elnevezése és nyilvántartása.)" Vegyük a Raphanobrassicát! Külön "szaporodási közösséget" alkot, az egyedek csak egymással hoznak létre termékeny utódokat, a retekkel és a káposztával nem. A magi genomja nagymértékben különbözik mindkettőétől, mivel a kettő összege. Alaktani jellemzői alapján elkülöníthető mind a retektől, mind a káposztától. Ez egy fajkeletkezési esemény, az ID saját meghatározása alapján a Raphanobrassica nem káposzta, nem retek, hanem egy új faj. A "variálódás" mégis túllépheti a "faji kereteket", erre kísérletes bizonyítékunk van nyolcvan éve. Hogy az ID képviselői miért állítják mégis, hogy ez lehetetlen, arra semmilyen ésszerű magyarázatot sem adnak. Ha elolvassuk az erről írt hosszú fejtegetéseiket, érveket sajnos nem találunk, csak annak minden magyarázat nélküli sokszori kinyilatkoztatását, hogy ez bizony nem új faj. Hogy miért? "Mert satnya!" Tessék mondani, ez hol szerepel a saját fajfogalmukban? Sehol. Akkor ez hol érv?

Felhívnám a figyelmet egy érdekes egybeesésre: A védikus kreacionizmus egyik alaptétele, hogy a teremtett fajok állandóak, változatlanok. Gyanús, hogy ez a hamis állítás pont vitapartnereink egyik vallási dogmája is. Ellenőrizhetjük, ha megnézünk például Michael J. Behét, aki az ID egyik vezéralakja, ám keresztény, ő semmi kivetnivalót sem talál abban, hogy fajok csak úgy keletkeznek, vagyis a ma ismert fajok egy közös ősből származnak. Hogyan lehet, hogy állítólag szigorúan a tények alapján az ID egyik képviselője a másikkal homlokegyenest ellentétes következtetésre jut, ám mindkettőjük véleménye véletlenül pontosan egyezik az általa követett vallás dogmáival? Az is érdekes kérdés, hogy akkor a két egymásnak ellentmondó gondolatrendszer közül melyik az ID? Ezért kértük a legelső írásunkban, hogy határozzák meg ők a számos egymásnak ellentmondó ID közül melyiket képviselik.

Újra előkerül a homokváras példa, ezúttal elemes ventillátorral megbolondítva. Legutóbb azt állították, hogy ők a "működés komplexitása" szempontjából akarják vizsgálni a modellrendszereiket. Ezt viszont nem tették meg azóta sem. Hogyan működik egy homokvár? Mennyi a komplexitása a homokvárnak? Mennyi egy ecetmuslicáé? Hogyan számították ki? Van ennek valami mértékegysége? Mit hasonlítottak össze mivel és legfőképpen hogyan? Ha végigolvassuk az összes eddigi írásukat, mindenhol ugyanezt látjuk, az adatok, számítások hiányoznak, csak a végeredményt írják le, ami így teljesen ellenőrizhetetlen. A valódi élőlényeken megfigyelt valódi folyamatok, a valóban elvégzett kísérletek mind az evolúciót igazolják. A nem-evolváló rendszereken végzett, a valóságban soha meg nem erősített, félig ismertetett gondolatkísérletek viszont mit számítanak?

Azt állítják, hogy ha egy evolúciós folyamatokkal kialakult, egyszerűsíthetetlenül összetett (EÖ) rendszert tudunk mutatni, elismerik, hogy megcáfoltuk az ID-t. Az EÖ rendszerek szerintük olyan biológiai struktúrák, amelyek bonyolult összetételűek és működésűek, így létrejöttük semmiképpen nem képzelhető el az evolúciós elméleteknek megfelelő, apró változások felhalmozódása következtében, hanem feltétlenül egyetlen lépésben kellett létrejönniük a tervező beavatkozása nyomán. Az elképzelés kidolgozója Michael J. Behe biokémikus, aki a Darwin fekete doboza című könyvében több példát hozott EÖ rendszerekre. Ezen rendszerek egyike az E. coli baktérium ostora, míg egy másik példája a fehérjék SRP-függő transzportja a membránon keresztül. Behe erről megállapítja, hogy "mivel a ligandfüggő transzport működéséhez legalább három különböző alkotóelem szükséges, egyszerűsíthetetlenül összetett". Az ő besorolása szerint ez a három elem maga a transzportcsatorna, a szignálpeptid felismerő helye és maga a szignál-peptid.

A vicc az, hogy az EÖ rendszerek kialakulásáról elég sok adatunk van, úgyhogy ezt megmutatni egyáltalán nem is olyan nehéz. A fenti SRP-függő transzport-rendszer állítólagos egyszerűsíthetetlen összetettségének cáfolatát emelném ki példaként. A hetvenes években egy Cochliobolus heterostrophus nevű gombabetegség támadta meg az USA déli kukoricamezőit, és gyakorlatilag letarolta az akkor népszerű cms-T kukoricatörzset, míg a többi fajta sokkal ellenállóbbnak bizonyult. Mivel ilyen gazdasági károkat okozott, alaposan utánajártak, miért ilyen érzékeny a cms-T kukorica erre a gombabetegségre, és meglepő módon azt találták, hogy e törzs mitokondriumának genomja egy új gént is tartalmaz, az urf13 -at. A gén által kódolt URF13 fehérje a mitokondrium membránjában egy ioncsatornát képez, ennek az ioncsatornának azonban két állapota van, a nyitott és a zárt. Zárt állapotban nem engedi át az ionokat a membránon, a kukoricanövényben alapesetben zárt állapotban leledzik, nem is nyílik ki soha. A gomba azonban egy olyan méreganyagot termel, ami képes kötődni az URF13 fehérjéhez, ezzel megváltoztatja a térszerkezetét, az ioncsatorna kinyílik, átjárhatóvá válik a mitokondrium belső membránja, amitől elpusztul a sejt. Ezért volt olyan pusztító a járvány, és ezért csak a cms-T kukoricát érintette, mivel a többi törzsben nincs meg a gomba mérgére nyíló ioncsatorna. Az urf13 gén újonnan keletkezett, kizárólag a cms-T kukoricában figyelték meg. A gén nem csodás módon a semmiből jelent meg, hanem a mitokondriumban már eleve meglévő, fehérjét nem kódoló DNS szakaszok keveredésével és sokszori mutációjával alakult ki.

A T-URF13 rendszer, az URF13 ioncsatorna és a gomba méreganyaga egy az egyben megfeleltethető az elismerten EÖ tulajdonságú SRP rendszernek. A transzportcsatorna megfelelője az URF13 fehérjéből álló ioncsatorna, a szignálpeptid-felismerőhely megfelelője a méreg kötőhelye a fehérjén, a szignál-peptid megfelelője pedig maga a gomba méreg. Vagyis a T-URF13 rendszer Michael J. Behe saját meghatározása szerint is egyszerűsíthetetlenül összetett – ellenben biztosan tudjuk, hogy véletlen folyamatok hozták létre, mivel a termesztett kukoricában alakult ki a hatvanas években. Ez pontosan az az EÖ rendszer, ami nulláról állt össze, genomi zajból, vagyis éppen az a cáfolat, amit vitapartnereink várnának.

Természetesen erre azt fogják majd válaszolni, hogy a T-URF13 egyszerűbb, mint az E. coli ostora, de miért kellene egyszerre, varázsütésre kialakulnia egy sok alegységből álló fehérjekomplexnek, amikor lépésenként is bővülhet? Elég ideje volt rá az utóbbi hárommilliárd évben, nem? De az is elképzelhető, hogy két EÖ rendszer összekapcsolódásából egy új EÖ rendszer jön létre, így is nőhet az alegységek száma. Azon túl, hogy ezeket a feltételezéseket kísérletes példákkal tudjuk alátámasztani, modellezhetjük is EÖ rendszerek létrejöttét evolúciós folyamatokkal, így az első lépéstől az utolsóig végigkövethetjük a folyamatot. Vitapartnereink nyilván követik a szakirodalmat, furcsamód mégsem szólnak ezekről a kísérletekről.

Előkerült a valószínűségekkel bűvészkedés is. Most csak néhány kérdést tennék fel: Egy magyar olvasó vajon meglátja-e az „információt” egy tökéletesen értelmes csecsen nyelvű szövegben? Ugyanis ezt a módszert úgy akarják eladni, mintha valami köze lenne a szöveg „információtartalmához”, holott messze nem ez a helyzet. Ez a számítgatás miért tételezi fel, hogy minden karaktersorozat újonnan jön létre véletlenszerűen egymás után pakolt betűkből, vagyis miért éppen az evolúció folyamatát hagyja figyelmen kívül? Hol a mutáció, az öröklődés és a szelekció? Ha az evolúciót is számításba vennék, nem ugyanezt az eredményt kapnák? Ezt a módszert hogyan lehet élőlényekre alkalmazni? Ugyanis senki sem beszél „DNSül” úgyhogy senki sem tudja eldönteni, hogy az adott nukleotidszekvencia értelmes-e. Miért nem alkalmazták csak a példa kedvéért egyetlen élőlényre sem? Amikor erről írtam, az ÉRTEM egyik képviselője is hozzászólt, tőle is ezt kérdeztem. Másfél éve gondolkodik, hogyan lehetne egy biológiai példára alkalmazni a módszert, de eddig nem talált ilyet. Szóval mi köze a betűkkel bűvészkedésnek az evolúcióhoz?

Ha kicsit turkálunk a világháló bugyraiban, rájöhetünk, hogy az ID mozgalom stratégiája mindössze ennyi: Az ismert tények többségét elhallgatják, majd a maradékot rejtélyként igyekeznek bemutatni, mint olyan jelenséget, amire az „evolucionisták” nem tudnak magyarázatot adni, annak ellenére, hogy ezek évtizedek óta megválaszolt kérdések. Például nagyon furcsa, hogy eddigi írásaikban következetesen kerülték az irodalmi adatok ismertetését, kizárólag képzelt példákat hoztak. Egyszerűen bíznak benne, hogy a laikus olvasók úgysem fognak szakcikkeket olvasgatni, így ezek az ellentmondások sem tűnnek majd fel nekik. Az ID ugyanis csak akkor hihető, ha ismereteink nagy részét töröljük. De érdemes visszatérni a középkorba, ha már egyszer kikapaszkodtunk onnan?

Zsámboki János – Szkeptikus Társaság