A Szkeptikus Társaság harmadik válasza az ÉRTEM egyesület első kérdésére:
Az eddigiek alapján kijelenthetjük, hogy az ID nem ésszerű válaszlehetőség az élővilág eredetére. Nem válasz és nem ésszerű.
Miért nem válasz? Az élővilág eredetéről az ID semmit sem tud mondani, az összes közlendőjük ennyi: Tervezett! A mi is az a tervezés kérdésre viszont nem kapunk egyértelmű választ. Először azt állították, hogy egy élőlény akkor tervezett, ha egy "értelemmel rendelkező ok is szerepet játszik" a létrehozásában. Egy kérdés nyomán pontosítottak, miszerint csak egy rendszert létrehozó befolyás számít tervezésnek, az nem, ha egy fa alá állva a testem nehézkedése hatást gyakorol a fára. De akkor mi az a tervezés? El lehetne ezt magyarázni valamilyen egyértelmű módon? Ez azért lenne fontos, mert semmilyen használható magyarázatot sem adnak arra, hogy mi a különbség például egy "valóban természeti körülményeket és folyamatokat modellező" és egy "ezektől tudatos beavatkozással jelentős mértékben eltérő" kísérlet között? Például az ID saját kutatóközpontjában (Biologic Institute) dolgozók az E. coli baktériumokat kloramfenikollal, triptofánnal, agarral kiegészített minimál táptalajon tartották, amely körülmények jelentős mértékben eltérnek a vastagbélben uralkodó viszonyoktól. Mégis állítják, hogy az evolúciót vizsgálták, bár ez önök szerint már tervezés. Akkor ezek szerint az ID központjában sem tudják, hogyan kellene helyes kísérletet tervezni?
Mint ahogy utaltam rá, az ID hívei minden, az állításaikat cáfoló kísérletet egyszerűen azzal intéznek el, hogy itt márpedig tervezés történt, az első válaszuk első hivatkozásában, a Miller-kísérlet elleni fő érvük, hogy tudatosan tervezték a kísérleti körülményeket. Igen, a kísérletet embereknek kell kigondolniuk, a kísérleti rendszert összeállítaniuk, majd az eredményeket kiértékelni, leközölni stb. Ezt minden kísérletről el lehet mondani, amit valaha végeztek. Mégsem sokat hallunk arról, hogy például megdőlt volna a gravitáció elmélete és le akarnák váltani az értelmes mozgató elméletével, csak azért, mert minden fizikai kísérletet emberek végeztek laboratóriumokban.
Ugyanilyen homály fed minden mást is. Legutóbb feltettem egy nagyon-nagyon egyszerű kérdést, nevezetesen, hogy mi az ID fajfogalma? Nyilvánvalóan amikor faj–ról beszélnek valami gyökeresen mást értenek alatta, mint a biológusok, ám zavaró módon valamiért mégis ugyanazzal a szóval jelölik. E helyett küldtek egy majdnem hatvanezer leütésnyi írást korlátozott plaszticitás címen és egy másik, tizenhatezer leütésnyi írást a fajkeletkezésről. (Érdekes módon az ÉRTEM ötlete volt, hogy a bejegyzések tízezer leütésnél ne legyenek hosszabbak.) Azt, hogy mit is neveznek fajnak, ebben a hetvenhatezer leütésben sajnos nem sikerült megválaszolni, így viszont lehetetlen példát mutatni a fajkeletkezésre, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tudni mit értenek ez alatt. Ennek annyi értelme van, mintha azzal érvelnének, hogy az evolúció a mai napig nem tudott példát mutatni a hörömpölőre.
Hogy ez miért lényeges? Az előző válaszban leírták, mi a baktériumokra illő fajfogalmuk: "minden mikróbafaj a hasonló sajátosságokat mutató törzsek összessége, amelyek jellemző különbségeket mutatnak a többi fajt reprezentáló törzsektől". Akkor keresni kell egy olyan esetet, ahol ellenőrzött körülmények között megváltozott egy baktérium egyik jellemző sajátossága, legjobb esetben olyan, ami a baktérium azonosításához is szükséges. Találni is ilyet, meglepő módon az ÉRTEM honlapján. Richard Lenski közismert kísérlete pofonegyszerű: Tizenkét E. coli baktériumkultúrát helyezett szőlőcukorban szegény, citromsavban gazdag táptalajra, majd figyelte mi történik. Húsz év alatt az egyik baktériumkultúrában meg is jelentek a citromsavat aerob körülmények között emészteni képes E. coli sejtek (1). Ha csak a Wikipediát föllapozzuk láthatjuk, hogy az E. coli azonosítása éppen az alapján történik, hogy milyen tápanyagokat képes fölhasználni. Az E. coli sejtek felhasználhatnak tejcukrot, répacukrot, szőlőcukrot, citromsavat viszont nem. Ez az egyik jellemző sajátosságuk, hogy a rajtuk elvégzett citromsav-teszt negatív eredményt hoz. Lenski kísérletében éppen ez változott meg, vagyis az ott létrejött baktériumtörzs, bár az E. coliból származik, már jellemző különbséget mutat a többi E. colihoz képest, itt az ID saját fajfogalma szerinti megfigyelt fajkeletkezési esemény. Miért állítják mégis, hogy sohasem figyeltek meg fajkeletkezési eseményeket baktériumokban? (Ha azzal szeretnének érvelni, hogy a citromsavfelhasználás képessége nem jellemző sajátság, akkor ugyan írják már le azt is, hogy mik a jellemzők és miért éppen azok?) Éppen ezért lenne fontos, hogy ne ismeretlen jelentésű szavakkal dobálózzanak érvként, mert amint valamit érthetően megfogalmaznak, arra általában példát is találni.
Láthatjuk, hogy az ID összes érvelése egyszerű szójáték ismeretlen jelentésű kifejezésekkel. Például itt egy hosszabb értekezés a korlátozott plaszticitásról ami, mint ahogy az írásból megtudjuk, azonos a mikroevolúcióval. Jó, mi az a mikroevolúció? Mint ahogy megtudjuk, a fajon belüli változatosság, ahogy az író leszögezi: "a variálódás képessége mindig korlátos, nem lépi túl a faji kereteket". Mi az a faj? Nem tudni, mert az ID-sek nem hajlandóak leírni a fajfogalmukat. Akkor mik azok a faji keretek? Nem tudni. Akkor mi a mikroevolúció? Nem tudni. Mi a korlátozott plaszticitás? Nem tudni.
Jó, akkor közelítsük meg a másik oldalról, nézzük meg mi az a makroevolúció? "Az új szervek, faj és fajfeletti egységek létrejöttét eredményező hipotetikus változások". Ezzel az a bibi, hogy például szervei csak a többsejtűeknek lehetnek, lévén a szervek a biológiában sejtcsoportosulások. Akkor viszont az első baktériumtól az összes ma élő egysejtűig vezető folyamat mikroevolúció? De hát állítják, hogy léteznek baktériumfajok, a mikroevolúció pedig csak fajon belüli változatosságot jelent. Valamiért mégis fajokba sorolják azokat az élőlényeket, amelyeknek pedig nincsenek szerveik, de akkor mi alapján? Ugyanígy az embernek, gorillának, orángutánnak sincsenek különböző szervei, akkor a majomszerű ősből az ember kialakulása mikroevolúció? Nem tudni. Jó, hátha a meghatározás második fele segít, új fajok létrejötte. Erre mutattunk példát a biológia fajfogalma szerint, amire előre "megjósolt" módon azt a választ kaptuk, hogy az nem fajkeletkezés. Hogy miért nem, azt nem tudjuk, mert nem tudják elmagyarázni, mit tekintenek fajnak, de minden magyarázatot ebből az ismeretlen jelentésű szóból vezetnek le, amik így pont úgy érthetetlenek.
No de majd a meghatározás vége segít; a fajfeletti egységek létrejötte az eddig ismeretlen jelentésű makroevolúció! Nézzük meg, mik azok a fajfeletti egységek! A wikipedia rendszertan szócikke máris útbaigazít: A modern rendszertanban az összes taxon monofiletikus, vagyis egy egységbe az azonos közös ősből származó élőlények kerülnek. Egy nem az egy közös ősből származó fajokat tartalmazza, egy család az azonos közös ősből származó nemeket foglalja magába, egy rendbe az azonos közös ősből származó családok kerülnek és így tovább. A rendszertan alapja ugyanis nem meglepő módon az evolúció, éppen az, amit az ID oly buzgón tagad. Vagyis a fajfeletti egység, magasabb rendszertani kategória értelmezésének az alapja éppen az evolúció. Gondolom nem túlzó feltételezés, hogy vitapartnereink nem azt akarták ezzel közölni, hogy mégiscsak elfogadják az evolúciót, hanem ismét egy biológiai szakkifejezést értelmeznek át önkényesen. Tehát akkor tulajdonképpen mi az a makroevolúció? A fajnál (nem tudni, mit neveznek így) nagyobb rendszertani egységek (nem tudni, mit neveznek így) kialakulása. Vagyis nem tudni. Akkor honnan vennénk észre, ha éppen a szemünk előtt történne? A helyzet ugyanaz, mint a fajfogalommal, ha kiderülne mi az a makroevolúció, nyilván lehetne rá példát hozni.
Hogy miért nem ésszerű válasz az ID? Az írásukban gyakorlatilag megismétlik a legutóbbi érvelési hibájukat, megint kijelentik, hogy vagy értelmi irányítást nélkülöző folyamatok hozták létre az élőlényeket vagy a tervező tervezte őket. Azonban az evolúció nem az összes értelmi irányítást nélkülöző folyamat, ami csak elképzelhető, a földi élet eredetére egy közepes képzelőerővel rendelkező ember ezernyi, az ID-hez hasonló feltételezést találhat ki. Feltéve, de nem megengedve, hogy mégsem evolúció történt, lehetséges, hogy az újabb és újabb élőlényeket időnként dimenzióviharok sodorják ide párhuzamos valóságokból, ahol mások a természeti törvények, ezért ott tervező nélkül is kialakulhattak. Nem igazán világos, hogy a gyakorlatilag végtelen számú, azonos kidolgozottságú, megmagyarázhatatlan, csodás elemet tartalmazó, nulla bizonyítékkal megtámogatott feltételezés közül miért éppen az ID lenne az ésszerű válasz, miért nem mondjuk a dimenzióviharok? Mennyiben tud jobb választ nyújtani az élőlények eredetére az ID, mint az én öt perc alatt kitalált dimenzióviharom? Ezért lenne jó, ha megpróbálnák röviden bemutatni az ID-t alátámasztó bizonyítékokat. Előző írásukban ugyan utaltak erre, legalábbis találni "a tervezettség mellett szóló érvek" hivatkozást, ám az az írás újra csak evolúciókritikát tartalmaz, a tervezést alátámasztó érveket nem.
Valamiért arra sem kaptam választ, vajon ha az evolúcióról akarnak írni, miért kizárólag olyan modellrendszereket választanak, amelyek eleve nem teljesítik az evolúció három alapfeltételét? Tulajdonképpen megismétlik a kérdésemet: "azért, mert egy ok bizonyos fajta hatásokat ki tud fejteni, attól még nem biztos, hogy bármilyen hatást ki tud váltani". Én pontosan ezt kérdeztem legutóbb: Ha evolúciós folyamatok csak bizonyos fajta rendszerekben működnek, önök miért következetesen másfajta rendszereken akarják bemutatni a működését? Például ha a madarak repülését tanulmányozzák, megfelelő modellrendszer–e Bodri kutya? Abból, hogy Bodri nem repül, egyértelműen következik–e hogy a madarak sem repülhetnek? Ha egy gyár nem evolvál akkor egy baktérium sem? Ha jó modellrendszereket használnának, amelyek teljesítik az evolúció három feltételét, más eredményre jutnának?
Zsámboki János
