Beharangozó

Vágó István a Népszabadságnak adott interjújában hangot adott az intelligens tervezettség felfogásáról szóló véleményének. A tervezettség álláspontját támogató Értelmes Tervezettség Mozgalom (Értem) egyesülete nem értett egyet a népszerű médiaszemélyiség egyes kijelentéseivel, és vitára invitálta. Vágó István a Szkeptikus Társaságot kérte fel, hogy képviselje az ő álláspontját. A párbeszéd fő szabályait a felek rögzítették, Kiss Ulrich jezsuita szerzetesatya pedig elvállalta a vita aktív moderátorának szerepét.

Intelligens Tervezettség

Az intelligens tervezettség álláspontja szerint az univerzumban megfigyelhető fizikai és biológiai rendszerek egy intelligens lény céltudatos tervező tevékenysége nyomán jöttek létre, nem pedig véletlenül, irányítatlan természeti folyamatok révén. A logika és a valószínűség-számítás alapján a tervezettség jelei beazonosíthatóak egyes természeti rendszerek, például a komplex sejtalkotók, vagy a magas információtartalmú DNS-molekula esetén.

Evolúció

Az evolúció során a mai változatos élővilág több milliárd év alatt alakult ki egy vagy néhány egyszerű, kezdetleges formából. Ezt számos különböző tudományterület egymástól független megfigyelései igazolják. Az evolúció lényege az örökítőanyag többféle okból történő megváltozása és az örökletes változatok közti természetes kiválasztódás.

Evolúció vs ID

Az ÉRTEM azaz az Értelmes Tervezettség Mozgalom és a Szkeptikus Társaság vitája

2010.11.08. 09:45 | Sceptical |

A Szkeptikus Társaság második válasza az ÉRTEM egyesület első kérdésére:

(Zsámboki János tagtársunk levele)

Úgy tudtam, hogy ebben a vitában az ÉRTEM mozgalom képviseli az ID álláspontját. Ezért furcsa, hogy magáról az értelmes tervezésről semmit sem írnak, kizárólag az evolúcióval foglalkoznak. Így levelük elolvasása után pontosan annyit tudunk az ID-ről, mint előtte. Ezt az írók is érezhetik, és azt állítják, hogy csak két lehetőség kínálkozik az élő szervezetek ilyen mértékű összetettségének, illetve az ennek alapjául szolgáló genetikai információ létrejöttének magyarázatául, így az egyik, azaz az evolúció cáfolata egyenlő a másik, vagyis a tervezés bizonyításával. Ez egyszerűen csak érvelési hiba. Sokkal egyszerűbb bizonyítékokat hozni egy feltételezés alátámasztására, mint kizárni minden más lehetőséget. A tudományos és az ő módszerük közti különbség így körülbelül olyan, mintha egy nyomozó nem a gyanúsított bűnösségére keresne bizonyítékot, hanem a többi hétmilliárd ember ártatlanságára. Furcsa, hogy mégis ezt a nagyon kevéssé hatékony módszert választották vitapartnereink.

Az általuk előnyben részesített ID-ről azt írják, hogy "egy gondolkodó lény is szerepet játszott az élő szervezetek létrehozásában". Hogyan kell ezt érteni? Milyen mértékű befolyás számít "szerepjátszásnak"? Az ID érvelések egyik központi eleme, hogy az álláspontjukat cáfoló kísérleteket megvitatni sem hajlandóak, mondván, hogy gondolkodó lények is szerepet játszottak benne. Ahhoz, hogy bármiről vitázzunk, először valahogyan meg kellene válaszolni azt a kérdést, hogy mi számít tervezésnek és mi nem? Milyen mértékű befolyás is ez a rejtélyes tervezés, amiről ilyen keveset tudunk? Például ha egy fa alá állok, az én testem nehézkedése nyilván valamilyen csekély hatást gyakorol a fára. Ez azt jelenti, hogy innentől a fát vagy az utódait én terveztem?

Furcsa állítás, hogy mivel homokvárat általában nem hoz létre a tenger hullámzása, az élőlényeket sem hozhatta létre az evolúció. Ez a példa azonban egy hibás modellre épül, miszerint az élőlények olyanok, mint egy homokvár. De miért jó modellje az élőlényeknek egy homokvár? Ha az élőlények eredete a kérdés, miért nem élőlényeket hoznak példának, miért egy homokvárat? Ha például egy kutyát látunk a tengerparton, nem gondoljuk, hogy éppen most tervezte oda a tervező. Nyilván megszámlálhatatlanul sok tulajdonságában különbözik egy homokvár egy élőlénytől, miből gondolják mégis, hogy a rengeteg különbség dacára is a homokvárról tett megállapítások egy az egyben alkalmazhatóak élőlényekre is?

A másik felhozott példa egy gyár, ami pontosan ugyanolyan hibás modell, mint a homokvár. Ahhoz hogy egy bármilyen rendszerben evolúciós folyamatok induljanak meg, szükséges, hogy:

1) Az egyedek saját tulajdonságaikat az utódaikra örökítsék.

2) Ebben a folyamatban időnként hibák történjenek.

3) Az egyes egyedek szaporodási esélye különböző legyen, öröklött tulajdonságaik függvényében

Az első pont az öröklődés, az élőlények saját genomjukban hordozzák a felépítésükhöz szükséges adattömeget. A második a mutáció, az élőlények örökítő anyaga időnként véletlenszerűen megváltozik, ezeket a változásokat mutációknak nevezzük. A harmadik maga a szelekció, ami annyit jelent, hogy két különböző élőlény nem azonos eséllyel szaporodik, a viszonylag előnyösebb tulajdonságokkal bírók több utódot hoznak létre, a viszonylag hátrányosabb tulajdonságokkal rendelkezők kevesebb utódnak adhatják tovább saját génjeiket. Ez az evolúció működésének alapvető modellje. Ha egy rendszer elemei ezt a három feltételt teljesítik, megindul benne az evolúció. Legyenek az egyedei számítógépes programok vagy élőlények, változni kezdenek, alkalmazkodnak a környezetükhöz, új működések alakulnak ki bennük.

A homokvár, vagy a gyár ezt a három alapfeltételt pont nem teljesíti, így nem is lehetnek alanyai evolúciós folyamatoknak. Azért nem gondoljuk, hogy egy iparcikk vagy egy homokvár evolúciós folyamatokkal alakult volna ki, mert nem evolválhatnak. Ellenben az élőlények igen. A kérdés az, hogy az ID hívei miért esnek mindannyian pontosan ugyanebbe a hibába? Ha a szerzők nem tudják, mi is az az evolúció, vélhetőleg nem ők a megfelelő emberek a kritikájára sem. Ha tudják, akkor miért pont olyan rendszereket hoznak példaként, amikben nem történhet evolúció?

Miért érv az, hogy a mutációk csak kis hányada előnyös, nagy részük semleges vagy káros? Az evolúció elmélet pontosan annak a magyarázata, hogyan lehetséges, hogy egy kezdetben nagyon ritka előnyös jelleg elterjed egy populációban, illetve hogy egy hátrányos jelleget hordozó egyedek aránya hogyan csökken nemzedékről-nemzedékre. Ráadásul ez a megkülönböztetés, hogy egy mutáció előnyös vagy hátrányos túlzott egyszerűsítés, hiszen egy mutáció hatását kizárólag a környezet függvényében lehet értelmezni. Mondanék egy közismert példát is, a sarlósejtes vérszegénységet. Ez egy recesszíven öröklődő betegség, a mutáns allél által kódolt fehérje a vad típusú hemoglobin fehérjétől egyetlen aminosavban különbözik. A mutáció hatására a vörösvértestek (VVT) törékenyebbé válnak, azok az emberek, akik csak egyetlen mutáns allélt hordoznak (heterozigóták), gyakorlatilag tünetmentesek, a VVT-ik, bár könnyebben törnek, képesek a gázszállításra. Akik viszont két mutáns allélt hordoznak (homozigóták), azoknak a VVT-i sokkal törékenyebbek, gyakran maguktól eltörnek az erekben, így ők már súlyos tünetektől szenvednek, manapság is rövidebb a várható élettartamuk. Azonban van egy óriási előnye is ennek a mutációnak. Mivel a VVT-k könnyen törnek, ha egy maláriaélősködő akar bennük megtelepedni, azonnal szétesnek, így az élősködőnek nincs hol elrejtőznie a szervezetben, az immunrendszer elpusztítja. Vagyis, akik a sarlósejtes vérszegénységet okozó mutációt hordozzák, azok ellenállóak a maláriára. A malária Afrikában még ma is a vezető halálok a nyolc évnél fiatalabb gyermekek körében, most is óriási előnyt jelent a malária elleni védettség, a maláriagyógyszerek felfedezése előtt pedig még nagyobb volt a haszna. Ennek megfelelően Afrikában ez a mutáció gyakori, hiszen a hátrányait (homozigóták betegsége) messze felülmúlják az előnyei (malária elleni védelem a heterozigótáknak is). A mérsékelt égövön ellenben ritka, hiszen itt a maláriafertőzéstől ritka. A mutáció előnyei így nem jelentkeznek, kizárólag a hátrányai. Szóval akkor a kérdés megmarad: A sarlósejtes vérszegénységet okozó mutáció akkor előnyös, vagy hátrányos? Maláriafertőzött vidékeken előnyös mutációként viselkedik, viszonylag gyakori, míg maláriamentes területeken hátrányos mutációként viselkedik, viszonylag ritka. A mutáció viszont pontosan ugyanaz, csak egy apró környezeti tényező más a két területen, ami ilyen drámaian befolyásolja a mutáció hatását.

Úgy tűnik az ID szempontjából fontos kérdés a fajkeletkezés. Erre is találhatunk számos példát. Elsőként az egyik legismertebbet mutatnám be: a Raphanobrassica esetét. Ezt a növényt Gregorij Karpecsenkó szovjet tudós hozta létre 1928–ban. Retek (Raphanus sativus) és káposzta (Brassica oleracea) növényeket keresztezett, mivel mindkettőjük diploid kromoszómaszáma tizennyolc, így feltételezte, hogy az utódaik termékenyek lesznek majd. Ám a két növény hibridjei nem hoztak magokat, nem képeztek ivarsejteket. Azonban az egyik növényen egyszer néhány mag jelent meg, és az ezekből kikelő növények termékenynek bizonyultak. Mint kiderült mutáció(k) nyomán az ő kromoszómaszámuk megkétszereződött, így ezek a növények harminchat kromoszómával rendelkeztek. Egy teljes retek genomot és egy teljes káposzta genomot is tartalmaztak, így már képessé váltak ivarsejtek létrehozására is. Ezt az új növényt nevezték el Raphanobrassicának. A Raphanobrassica növények egymás között korlátlanul keresztezhetőek, az utódaik termékenyek, ám sem a retekkel, sem a káposztával nem hoznak létre termékeny utódokat. Kétségkívül ez egy olyan eset, amikor egy új faj keletkezését figyelték meg. Ha erre azt válaszolnák vitapartnereink, hogy ez csak a biológia általánosan elfogadott fajfogalma (Két élőlény egy fajba tartozik, ha termékeny utódot képesek létrehozni, amelynek életképessége nem csökken.) szerint fajkeletkezési esemény, akkor legyenek szívesek megmutatni, ők milyen fajfogalmat használnak! Ez azért is fontos lenne, mert kijelentették, hogy a baktériumok körében nem jött létre új faj. Mivel a biológia fajfogalma a nem ivarosan szaporodó élőlényekre, így a baktériumokra értelmezhetetlen, tehát baktériumfajokról eleve nem is beszélhetünk, így nagyon örülnénk, ha kifejtenék, miről is írtak.

"... már doktori fokozatú tudósok több mint nyolcszáz fős tömege tudományos okokból, petíció formájában határolódik el tőle."

Először is szögezzük le, hogy a tudományban szavazással semmi sem dönthető el, így nem igazán érthető, miben számít érvnek ez a petíció? Az aláírók csak körülbelül negyedének-ötödének van élettudományi képesítése, kérdéses, hogy például egy villamosmérnök mennyire tekinthető szakértőnek biológiai kérdésekben? Ezen kívül ha egy kicsit távolabbra  tekintünk, az USA-ban 1999-ben százhetvenhatezer doktori fokozatot szerzett tudós dolgozott az élettudományok területén, a petíció aláírói töredéküket teszik ki. Beszédes, hogy ezek az aláírások 2001 óta gyűlnek, míg egy, az evolúciót támogató petíciót 2005-ben négy nap (!) alatt több mint négyezer tudós írt alá. Létezik egy Project Steve nevű kezdeményezés is, amelyet az evolúció elméletét támogató tudósok írnak alá, ám közülük is csak a Stephen keresztnevűek. Eddig ezerszáznál is több név szerepel rajta, míg az ÉRTEM petícióját nyolc Stephen írta alá, ebből úgy tűnik, hogy az evolúcióban kételkedők „nyolcszáz fős tömege" valójában a tudósok töredékszázalékát kitevő törpe kisebbség.

(Zsámboki János – Szkeptikus Társaság)